Bejelentkezésx

Kötelező kitölteni

Regisztrációx

* Required Fields

Vissza

Elfelejtette jelszavát?x

Kérem adja meg az e-mail címét lentebb. Egy linket fog kapni a jelszó visszaállításához.

Kötelező kitölteni

Vissza

Az örök férj Zoom


Működik az olvasómon?
 
Minden e-könyvolvasón olvasható a nálunk vásárolt e-könyv. Lehet nagyítani? Igen. Lehet változtatni a betűtípust és méretet. A letöltött e-könyveink ugyan olyanok mint a papírra nyomtatott könyvek.

 

Az örök férj

99 Ft
  • Szerző: Dosztojevszkij
  • Formátum: Letölthető Kindle E-könyv (.mobi)
  • ISBN: entik00452

Hogyan kapom meg az e-könyvet? Miután kitöltötte a vásárláshoz szükséges adatokat és kifizette bankkártyával az e-könyvet, megjelenik egy letöltési lehetőség a képernyőn és egy e-mailben is ott lesz a megvásárolt e-könyv. 

* Kötelező kitölteni

Részletek

Leírás

Leírás

A hőség és fülledtség tűrhetetlen. Velcsaninovnak roppant sok dolga volt ezen a napon; egész délelőtt járnia, kocsiznia kellett, e mellett kilátásban volt, hogy még aznap este meg kell látogatnia egy üzletes urat, egy állami tanácsost a nyaralójában valahol a Fekete-patak mellett s azt váratlanul meglepni otthonában. Hat óra tájban Velcsaninov végre bement egy - nagyon kétes, de francia étterembe a Nyevszkij-proszpekten, a Policejszkij-híd mellett leült megszokott zugában az asztalkája mellé és kérte a szokott mindennapi ebédjét.

Mindennap egyrúbeles ebédet evett, a bort külön fizette és ezt nagy áldozatnak tartotta, tekin­tetbe véve zilált anyagi helyzetét. Csodálkozott: hogyan lehet olyan hitványságokat megenni, hanem azért elpusztított mindent az utolsó kenyérdarabig és mindig akkora étvággyal, mintha három napig semmit sem evett volna. „Ez valami betegség” - dörmögött magában, ha néha észrevette ezt a nagy étvágyát. Ezúttal a lehető legrosszabb hangulattal ült le az asztalkájához, mérgesen dobta le valahová a kalapját, lekönyökölt és elgondolkozott. Ha most valamely mellette ebédelő vendég elébe akad, vagy első szóra meg nem érti őt a felszolgáló pincérfiú, hát ő, aki oly udvarias, szükség esetén annyira megzavarhatatlanul higgadt tudott lenni, most bizonyára olyan zenebonát csapott volna, mint valamely junker és talán még valami históriát is képes lett volna elkövetni.

Feladták neki a levest; fogta a kanalat, de mielőtt megmentette volna, ledobta az asztalra s csak­nem felugrott a székéből. Hirtelen egy váratlan gondolat lepte meg: ebben a pillanatban - Isten tudja: milyen úton és módon - teljesen megértette az ő búvának, az ő különös búvának okát, mely őt pár nap óta kínozta az utóbbi időben, mely - Isten tudja: hogyan - rákötötte magát s amely - Isten tudja: miért? - nem akarta őt elhagyni; most mindent egyszeribe meg­értett és világosan látott, mint az öt ujját.

„Mindennek csak ez a kalap az oka! - dünnyögött magában bizonyos ihletettséggel, - egyes­egyedül ez átkozott kalap, azzal a gyalázatos gyászfátyollal az oka mindennek”.

Tovább gondolkozott - s mentől tovább gondolkozott, annál borultabb lett s annál csodála­tosabbnak látszott előtte „minden vele eddig történt dolog”.

Részlet: