Bejelentkezésx

Kötelező kitölteni

Regisztrációx

* Required Fields

Vissza

Elfelejtette jelszavát?x

Kérem adja meg az e-mail címét lentebb. Egy linket fog kapni a jelszó visszaállításához.

Kötelező kitölteni

Vissza

Szelek útján Zoom

Szelek útján

Készleten

  • Formátum: Letölthető Kindle E-könyv (.mobi)

* Kötelező kitölteni

Részletek

Leírás

Leírás

Részlet:

Ráró Pista. A nap éppen lement, s a Ringó-pusztán végigömlött az a liláspiros visszfény, amit az utólsó sugarak szórtak széjjel. A felséges csillagisten arcából már semmit sem lehetett látni; csak a koronája tündöklött még a láthatár peremén; de az is egyre fogyott, kisebbedett, amint a fény örök forrása mind lejebb hanyatlott a föld mögé. Fent, a magas égen egy hosszú, keskeny felhősáv uszott.

Olyan alakja volt, mint egy roppant nagy csónaknak. Mintha ült volna valaki a levegőtengert járó e magányos bárkában. A tünő nap odalövelte fényét s rózsakoszorut font a néma csónakos homloka köré. Azután elkezdett a piros fény halványodni, átalakulni narancsszinüvé, majd sárgászölddé; végül csupán a zöld maradt meg, hogy abból is lassú átmenettel váljék ki az igazi este szürkesége. A pusztán egy lovas-ember haladt; félvágtatással tartott egyenest a Keléz-cserény felé, ahol a gulya már lehevert volt a puha gyöpre, s csöndes kérődzéssel fejezte be a napot; várta a pásztorcsillag feljöttét, amikor egyet kerülnek majd vele megint a gulyások. Nem messzire a cserénytől terült a csúzi nádas, amely keskenyen és hosszan nyult el a puszta-ságon.

Tavasszal viz alatt volt a rét; de nyár idejére felszikkadt már a mocsár nagyja, s alig-alig akadt olyan pontja, ahol lábolni ne lehetett volna. Most pedig június vége volt, Péter-Pál előtt, amikor a nagy magyar Alföldön kezdődik az Isten-áldásának a számbavétele, az aratás. A lovas-ember egyenest nekiment a széles nádasnak s abban csakhamar eltünt, lovastól együtt. Magas volt ott a nád, legalább két öles; az alján annyi viz, hogy abba félszárig merült a ló lába. Ugy lépkedett az okos állat, mintha tojás között járna. Vigyázva tette le a patáját minden lépéssel.

- Előbb megvizsgálta a talajt: nem süpped-e, nem ingoványos-e. Közben nagyokat fujt, úgy söpörte el maga elől a szunyograjokat, amelyek nyugtalan kavargással kisérték, s néha eléje sodródtak, mintha meg akarták volna állitani. A széles nádason túl gyönyörü buja legelő volt, s néhány vén füzfa látszott. A hold nyomon követte a lehanyatló napot, s az egész tájékon halvány ezüstös csillogással szalajtotta végig sugarait. Két alak sötétlett a füzfák tőszomszédságában. Azok is lovasemberek voltak.

Elérhetőség: Letölthető

E-könyv ár: 99 Ft