Bejelentkezésx

Kötelező kitölteni

Regisztrációx

* Required Fields

Vissza

Elfelejtette jelszavát?x

Kérem adja meg az e-mail címét lentebb. Egy linket fog kapni a jelszó visszaállításához.

Kötelező kitölteni

Vissza

Kártyavár  *  Elza pilóta Zoom

Kártyavár * Elza pilóta

Készleten

  • Szerző: Babits Mihaly
  • Formátum: Letölthető Kindle E-könyv (.mobi)

* Kötelező kitölteni

Részletek

Leírás

Leírás

Részlet:

A szegény járásbíró ezalatt tűkön ült. A szoba fojtott levegője, az Ampenszán végérhetetlen fecsegése, mely mint valami monoton mintás durva gyári szövet tompán kárpitozta a kétes csöndöt, a fülébe ragadt város zaja s mind az átgázolt, sok tarka sivárság, a kényszerült ragadtatás tehetetlen érzete, s tervei, az előtte álló változások, s merész beugrásainak ijedt tudata: mindez valami rezignált kábasággá olvadt benne össze...

szeretett volna éket verni a beszélgetésbe... hisz ha Ampenszán most temetőigazgató... ki tudja? halvány remény pislogott fel benne... talán el se vállalja a munkát... de nem tudott kérdezni... de nem tudta siettetni a dolgot... mélán ült megint az idegen környezetben, nézte a csodálatos, valóban kárpitos lakásába illő függönyt a vakajtó előtt, s az asztal tetején keresztbe fektetett nyers kanapévázat, melyen az ár és kis kalapács hevert a szögecsskatulyával, ki tudja, mikor abbahagyott munka emlékei... Az utcáról különös, rohadt esti szag ülepedett.

Egy autó, már égő szemekkel, pöfö-gött el, mint egy jelenés. S benn az a két kellemetlen ember szinte elfeledkezve róla kesere-detten hápogott tovább, s szidta a polgármestert.

- Hát iszen, kérem, ha elhanyagoltam a mesterségemet, az is tetszik tudni, ővégette esett, és ha juttat nekem valamicskét, az csak jogos fizetség; no nem igaz, kérem? hogy tetszik...? richtig... renumeráció...

- Legyen nyugodt, Ampenszán bácsi! ha magát jutalmazza, Ampenszán bácsi, mindenki csak örülhet, hogy egy derék iparost ér a kitüntetés... nem úgy, mint az a sok ingyenélő a városházán...

- Mert igaz is, kérem: én nem hagyom magam megvesztegetni: Ampenszán nem hagyja magát megvesztegetni! a független polgárság, kérem, nem hagyja magát megvesztegetni! azért mondtam, kérem, az imént is: ha a nagyságos polgármester úr, kérem, bátorkodik, kérem, ha szabad így kifejezni véleményemet, az ellenzék ellen szavazni, kérem, a hazafias kötelesség-érzet tudata...

- Arany szavak, Ampenszán bácsi, arany szavak: de hiába, nem árt annak semmi: édes Ampenszán bácsi: nincs igazság a földön, én mondom magának! látja, vegyük csak az én esetemet: milyen rég kiszemelt igazgató voltam, ugye, maga tudja? és közbejön ez az ember, és kineveznek igazgatónak egy kicsodát? egy senkit! aki csak fél éve van itt a városban...

- Én csak egyszerű iparos vagyok, kérem... azazhogy... egyszerű temetőigazgató... tessék csak elhinni... Ampenszán bácsi tudja, amit tud...

- Ugyan már, Ampenszán bácsi! Nem árt annak semmi! Főispán lesz, meglátja, főispán lesz...

Elérhetőség: Letölthető

E-könyv ár: 99 Ft