Bejelentkezésx

Kötelező kitölteni

Regisztrációx

* Required Fields

Vissza

Elfelejtette jelszavát?x

Kérem adja meg az e-mail címét lentebb. Egy linket fog kapni a jelszó visszaállításához.

Kötelező kitölteni

Vissza

Fülöp házassága Zoom

Fülöp házassága

Készleten

  • Szerző:
  • Formátum: Letölthető Kindle E-könyv (.mobi)

* Kötelező kitölteni

Részletek

Leírás

Leírás

Részlet:

Utoljára nyitják a kaput...

A gyár-utczai szürke palotából most robog ki az utolsó kocsi. A kiborotvált képű vén kapus rosszkedvűen bámul egy pillanatig a tovahaladó fogat után, azután becsapja a kaput, eloltja a lépcsőházban a gázlángokat és lustán, álmosan szobácskájába czammog. Ott leteszi fövegét, lehúzza prémes bundáját, odadobja nehéz téli kesztyűit az asztalra és ledől fáradtan az ágyra. Két óra éjfél után...

A komédiának vége; aludni fog. Fenn az emeleti termekben még csak most kezdik a munkát. Inasok jönnek és helyretologatják a székeket. Két leánycseléd az asztalokat bontja. Csészék, üvegek, tányérok csöröm¬pölése hallszik. A szemek pillája nehéz, a kéz türelmetlen. Egy japáni hamutartó pengve törik darabokra a padlón. - Vigyázzon!

- Mi baja vele? Széthúzódnak a világos selyem-függönyök, s az ablak nyílik.

Éles, hideg levegő árad be a termekbe, a honnan finoman lengő, áttetsző sávolyokban lopódzik ki a női toilettek kellemes illata, s a férfiak szivarjainak füstje. A csillár-lámpákban perbe szállanak az erős léghuzam¬mal a lángok. Ez fellobban és vívódik a széllel, - a másik elalszik. Nem lehet nyitva tartani az ablakokat.

- Tegye be, Mari. A leány visszanézett fölbigyesztett ajakkal és úgy meglökte az előtte levő csiszolt üvegtálat, hogy a másikhoz kocczant.

- Nincs egyébb baja? Tán megfulladjak magukért? - Az urak nem fulladtak meg. - Az urak... dunyogta felvillanó tekintettel a leány és megvonogatta gonosz mosolylyal a vállát. Egy sovány inas kaczagott.

Az urak... Nagyon jó! Azok az urak, a kik esti fél kilencztől egészen mostanig unalmaskodtak itt és annyi ostobaságot fecsegtek össze, hogy im ki kell nyitni utánuk az ablakokat. És a hölgyek... Asszonyok, leányok. A tanácsosné, a méltóságos asszony, a madame, a kis báróné és leányai... A táblabiró úr és neje, a »szép« Henriette... - A szép Henriette... ismételte szemtelen orrfintorítással az inas.

- Pszt! - Nem hallják. Senki.

A ház úrnője visszavonult társalkodónőjével a hálószobájába, s oda semmi sem hallszik abból a suttogásból, elfojtott kaczajból és megjegyzésből, a mi a cselédnép között foly, a kik az uraság távollétét három hét óta magyarázgatják egymásnak súgva.

A nagyságos asszony im estélyt ad s a férj nincs itthon. Miért nincs? Máskor is elutazott, de hamar visszajött... A komorna emlékszik, hogy elutazása előtt heves jelenet játszódott le a kis salonban. Az úr ingerült volt, az úrnő szintén.

Elfojtott, gyors, ideges társalgás szűrődött át az ajtón. A szavak eltompultak a függönyök mögött, a hangok élességét azonban jól ki lehetett venni. S az úr még aznap este elutazott...

- Hallgasson! - Maga hallgasson... sziszegte vissza sértődve a komorna.

- A hálószobáig nem hallszik semmi... - Honnan tudja? - Mamlasz...

A komorna igazat mond. A hálószobáig nem hallszik semmi. Ott le vannak eresztve a függönyök, a kályhában tűz ég s a terem bútorzatát vöröses köddel vonja be a tetőről lefüggő szép művű porczellán lámpa. Gazdagság és puha kényelem mindenütt, a környezet azonban merev és visszautasító.

Nincs lágy vonás és nincs bizalmas háziasság, - s az úrnő e pillanatban nagyon jól beletalál ebbe a csillogó keretbe, a melynek nincsen fénye és nincsen melegsége.

Elérhetőség: Letölthető

E-könyv ár: 99 Ft