Bejelentkezésx

Kötelező kitölteni

Regisztrációx

* Required Fields

Vissza

Elfelejtette jelszavát?x

Kérem adja meg az e-mail címét lentebb. Egy linket fog kapni a jelszó visszaállításához.

Kötelező kitölteni

Vissza

Az erdő hangja Zoom

Az erdő hangja

Készleten

  • Szerző: Czóbel Minka
  • Formátum: Letölthető Kindle E-könyv (.mobi)

* Kötelező kitölteni

Részletek

Leírás

Leírás

TÜKRÖKRŐL

(Házak lelke.)

I.

Régi tükör már mindent látott:
Szerelmet, halált, életet,
Buta fiú rá kavicsot hajított,
- A tükör megrepedt.

Bár mit tükrözött vissza sima lapja,
Érintetlen maradt,
Míg elhomályosítá mindörökre
Értetlen kődarab.

 

II.
A TÜKÖR MESÉJE.

Tükörfal előtt hét szál gyertya ég,
Elvezet fénye,
Tükör mélyébe,
Csillámló rétegü sötét vizébe.

Mélyen, mélyebben
Belemerülnek
Tükör vizébe,
Sötét mélyébe
A gyertya lángok,
Égő virágok
Dermedve állnak
Sötét mélyébe tükör falának.

Mind jobban behúzódik fényük,
- Örök sugárú elhalt fény -
Elmerül a sötétlő éjbe
Tükör elalvó, mély vizén.

Nem is tükör már, de bejárat:
A mult idők bejárata
Zöld fátyolos, selymes jövőbe...
Felette inog, láttatja, takarja
Átlátszó kékes sötétséggel
A sűrűsödő éjszaka.

    Termek, termek,
    Fátyol selymek,
    Hosszak, zöldek
    Az ajtók előtt.

Termek sötétlő távolába
Sok elszórt fekvő kék alak
Végleges, elnyomott álomban
Mozdulatlanul alszanak.

    Alszik ruhájuk -
    Karjuk oly fáradt.
    Hajuk fényéből
    Hangtalan ének
    Zenéje árad.
    Fuvola hangja
    Gyöngyösfűzérnek,
    Drága kövekből
    Csillámló ének;
    Hét színt sugárzó
    Opálok fénye

    Tejszínün hamvad,
    Majd ismét csillan
    Égő zöld tűzben,
    Izzó kék lánggal
    Tükör mélyébe.

Az egyiknek türkiz kövekből
Összefoglalt lánc van nyakán,
Arany ruhája mozdulatlan,
Mélyen alszik a lánc, a lány,
Legmélyebben, mert súlyos áldás
Kérlelhetlenül rászakadt,
Míg lelke mély álomba dermedt,
Összetört az áldás alatt,
A többiek is mind szenvednek -
De távol - észrevétlenül.
Kialudt éltük a miénkbe
A mostaniba elmerül,
Reménytelen, hogy elszakadjunk
Tőlük, - ha fel is ébredünk,
Az ő álmuk valóbb, erősebb,
Tartósb, mint a mi életünk.

    Aranypor szállong
    Sötétlő éjbe,
    Megremeg tükör
    Fekete fénye,
    Láttatja távol
    Kik voltak régen.
    - - - - - - - - - - - - - -
    Tükör elalszik
    A gyertyafényben.

    És ők ott távol,
    Gyertyák lángjából
    Tükör mélyébe,
    Kék sötét éjbe
    Szakadatlanul szálakat fonnak,
    Aranyszálakon
    Mindent magukhoz,
    Fekete tükör vizébe vonnak.
    - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Valahonnan légáram támad,
Meglebbennek a fátyolok,
Sötétzöld selymes szárnyuk mozdul,
A hét szál gyertya fellobog.
Nyugtalanul - - - kínos vergődés,
A lángok fogva állanak
Tükör dermedt, sötét vizébe.

Részlet:

Elérhetőség: Letölthető

E-könyv ár: 99 Ft